Szakmai cikkek

Tiszta irány, sikeres vállalkozás – szakértői betekintések

ÁFA visszaigénylés - törvényi háttér , ingatlan, elévülés és gyakorlati tanulságok

Törvényi háttér

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §-a rögzíti az adólevonási jog alapját. E szerint egy adóalany jogosult levonni a beszerzéseit terhelő ÁFA-t a fizetendő adójából, amennyiben a beszerzett terméket vagy szolgáltatást a saját adóköteles tevékenysége érdekében használja fel. Amennyiben egy vállalkozás üzleti célra vásárol terméket vagy szolgáltatást, a vásárlás ÁFA-tartalmát visszaigényelheti, feltéve, hogy rendelkezik szabályszerű, a nevére szóló számlával és a beszerzés ténylegesen a vállalkozás adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja.

A levonható áfát az alábbi feltételek megléte alapozza meg:

Adóköteles bérbeadás választása (88.§).
Ez teszi lehetővé, hogy a bérleti díj után áfát számoljanak fel, és hogy a bérbeadással összefüggő költségek áfája levonható legyen. Amennyiben az adóalany az Áfa tv. 88. § alapján az adókötelessé tételt választotta és azt a NAV felé bejelentette.

Felújítás közvetlen kapcsolata a bérbeadáshoz.
A felújítások és beruházások az adóköteles bérbeadási tevékenységet szolgálták. A számlák, szerződések és műszaki dokumentumok bizonyítják, hogy a költségek kizárólag a bérbeadott ingatlan felújítására irányultak. Ilyenkor a NAV értelmében is levonható a felújítással kapcsolatos szolgáltatások áfája.

Tőkekiigazítás (240 hónap).
Mivel ingatlanról van szó, a fenti 20 éves kiigazítási időszak szabályait alkalmazni kell. Ezért a felújításhoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa meghatározásakor számolni kell az éves (1/20) utólagos kiigazítási tételekkel, különösen ha a jövőben változik a bérbeadás adóköteles jellege.

Az ÁFA visszaigénylésének időbeli korlátait az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) határozza meg.

Elévülési idő alatt azt az időt értjük, amelyen belül az adózó érvényesítheti adólevonási vagy visszaigénylési jogát (és ugyanígy az adóhatóság is ezen időn belül vizsgálhatja és állapíthatja meg az adót). A hatályos szabályozás szerint az adómegállapításhoz – és ide tartozik a visszaigénylés is – való jog főszabály szerint 5 év. Ez az öt év mindig annak az évnek a végén kezdődik el, amelyben az adott adóbevallást be kellett volna nyújtani, illetve amelyben az adót meg kellett volna fizetni. Ugyanez érvényes a költségvetési támogatás vagy túlfizetés visszaigénylésére is: az igény érvényesítésének joga a keletkezés évének utolsó napjától számított öt év elteltével évül el.

Gyakorlati példa: a 2020-ban esedékes ÁFA visszaigénylést legkésőbb 2025. december 31-ig lehet érvényesíteni az adóhatóságnál – ezt követően a jog elvész. Az adózó visszaigénylési joga 2025. december 31. napjával évül el, visszaigénylését a 2025. IV. negyedévre 2026. január 20-ig benyújtandó 2565 jelű bevallásában gyakorolhatja, tehát 2026. január 20-ig teljesítheti ebben az esetben is a bevallás benyújtását és rendelkezhet így az adó visszaigényléséről.

A törvény bizonyos kivételeket ismer, de egy átlagos vállalkozás esetében mindig az 5 éves főszabályra kell figyelemmel lenni. Fontos tudni, hogy az elévülési időn belül az ÁFA levonásának pótlására önellenőrzéssel van lehetőség. Az 5 év letelte után azonban sem önellenőrzéssel, sem más módon nem pótolható a korábban elmulasztott visszaigénylés.

Tanulságos ügy bemutatása

Egy közelmúltban lezárt eset jól szemlélteti, hogyan valósítható meg több évre visszamenőleg az ÁFA visszaigénylése jogszerűen, és milyen kihívásokkal jár a folyamat.

A konkrét ügyben egy vállalkozás évekkel korábban jelentős összeget fordított ingatlan-felújításra a saját üzleti célú ingatlanján. A felújítás – például egy épület vagy épületrész korszerűsítése – komoly költségekkel jár, amelyek ÁFA-tartalmát a cég akkor nem igényelte vissza.

A visszaigénylés előkészítése alapos adatgyűjtést és dokumentációt igényelt. Évekre visszamenően összegyűjtöttük és rendszereztük az összes releváns iratot és főkönyvi nyilvántartást, áfa analitikát az érintett évekre vonatkozóan, de elsősorban az ügyfél megnyugtatására precízen ellenőriztük a törvényi hátteret, hogy a visszaigénylési folyamat zökkenőmentes és sikeres legyen.

A felújítás során kapott számlák eredeti példányai (vagy hiteles másolatai) szolgáltak a visszaigénylés alapjául. Minden egyes számlát tételesen át kellett tekinteni. A több évvel korábbi számlák beszerzése nem mindig egyszerű feladat – előfordult, hogy egy-egy kivitelezőtől újra be kellett szerezni hiányzó vagy nehezen olvasható számlamásolatokat.

Mivel építőipari jellegű felújításról volt szó, minden jelentősebb munkafázisról készült teljesítésigazolás. Ezek a dokumentumok igazolják, hogy a számlázott munkát valóban elvégezték, és a teljesítés dátumát is rögzítik. A NAV számára a teljesítésigazolások bizonyítékként szolgáltak arra, hogy a számlák valós gazdasági eseményhez kapcsolódnak, nem csupán papíron léteznek.

A vizsgált esetben felmerült kérdésként, hogy a felújítás engedélyköteles tevékenység volt-e. Ha egy beruházás építési engedélyhez kötött, az adóhatóság ellenőrizheti, hogy a szükséges engedélyek rendelkezésre álltak-e. A törvény előírja, hogy a szolgáltatás igénybevevője köteles előzetesen nyilatkozni a szolgáltatónak arról, hogy a munka engedélyköteles-e. Ha a felújítás során az ingatlan alapterülete nő, vagy a tartószerkezet érintett, az szinte biztosan engedély/bejelentés köteles, akkor felmerülhet a fordított adózás alkalmazása. Jelen esetben az ügyféltől nyilatkozatot kértünk, hogy a munkafolyamatok nem voltak engedélykötelesek. Ezeket mérnöki szakvélemények is alátámasztották.

A NAV egy jogkövetési vizsgálatot indított. A jogkövetési vizsgálat egy olyan ellenőrzési forma, amelynek célja a vállalkozás adózási gyakorlatának áttekintése és a benyújtott igény jogszerűségének ellenőrzése.

A vizsgálat során az adóhatóság tételesen ellenőrizte a benyújtott dokumentumokat. Mivel minden szükséges bizonylatot hiánytalanul be tudtunk mutatni és azokat a könyvelésben is megfelelően alátámasztotta, a NAV a vizsgálatot megnyugtató eredménnyel rövid időn belül le is zárta. Az adóhatóság elismerte a visszaigénylés jogosságát, és az évek során felhalmozódott levonható ÁFA-t visszatérítette a vállalkozásnak.

Az ismertetett eset rámutat arra, hogy a helyesen, maximális szakmaisággal dokumentált és megalapozott ÁFA-visszaigénylés még hosszú idő elteltével is érvényesíthető.

Összefoglalva

A törvényes keretek között maradva, gondos dokumentálással , a törvényi feltételek helyes alkalmazásával és határidőben történő eljárással a vállalkozások akár évekre visszamenőleg is visszakaphatják az őket megillető ÁFA-összegeket.